-
1 ΚΑΛός
ΚΑΛός, ή, όν, schön; zunächst – a) von dem in die Augen Fallenden, von der äußeren Gestalt, von Hom. an, sowohl von Menschen u. Thieren, als von Sachen; oft verbunden καλός τε μέγας τε, bes. von Männern; Hom. καλός δέμας, schön an Gestalt, Od. 17, 307; öfter von einzelnen Theilen des Körpers, πρόςωπα, ὄμματα, παρήϊα, σφυρά, χρόα καλόν, von Kleidern, φάρεα, ῥήγεα, κρήδεμνον, ζώνη, εἵματα, πέδιλα, von Waffen, σάκος, φάσγανον, τεύχεα, von anderen Geräthen, δέπας, ἄλενσον, von Gebäuden, Geschenken, Gegenden, wo es oft durch angenehm, reizend, lieblich wiedergegeben werden kann; ἐςορᾶν καλός, schön anzusehen, Pind. Ol. 8, 19; ἰδέᾳ καλός, schön von Ansehen, Ol. 1, 103, καλὸς τὴν ὄψιν Ath. XII, 517 e; καλοὶ τὰ σώματα Xen. Mem. 2, 6, 30; εἶδος κάλλιστος Cyr. 1, 2, 1; μορφὴ καλή Soph. O. C. 584; κόσμος Eur. Hipp. 632; εἴϑ' αἴσχιον εἶδος ἀντὶ τοῠ καλοῠ λάβω Hel. 270; γυνὴ καλὴ καὶ εὐειδής Plat. Crit. 44 a; von Metallen, echt, im Ggstz v. κίβδηλος, Xen. Mem. 3, 1, 9; – τὸ καλόν, Schönheit, Zier, Schmuck; τὸ καλὸν βίου Eur. I. A. 20; Xen. Cyr. 7, 3, 16; τὰ τοῦ βίου, die Genüsse, Reize, Annehmlichkeiten des Lebens, Her. 1, 207; Xen. Cyr. 7, 2, 13, καλὰ πάσχειν, sich wohl befinden. – Die Liebhaber schnitten den Namen der Geliebten mit dem Zusatz ὁ καλός, ἡ καλή in die Bäume ein od. schrieben ihn auf die Thüren u. Fenster, vgl. die Ausleger tu Ar. Ach. 194 Vesp. 98. – b) schön für einen besondern Zweck, tauglich, brauchbar, wie man etwa λιμήν Od. 6. 263 u. einzelne andere Verbindungen bei Hom. fassen kann; öfter bei den Att., σῶμα καλὸν πρὸς δρόμον, πρὸς πάλην, Plat. Hipp. mai. 295 c; dem χρήσιμος entsprechend, Dem. 61, 32; ἀεὶ καλὸς πλοῠς ἔσϑ' ὅταν φεύγῃς κακά Soph. Phil. 637; οἰωνοί, Glück bedeutende, Eur. Ion 1333; beim Opfer der gew. Ausdruck τὰ ἱερά έστι καλά, Xen. An. 1, 8, 15, vgl. Krüger zu 6, 2, 9, die Opfer sind gut, fallen glücklich aus; οὐ γὰρ σφάγια γίνεται καλά Aesch. Spt. 361; ähnl. τὸ δὲ τέλος καλὸν τῆς ἐξόδου, das Ende werde glücklich sein, Xen. An. 5, 2, 9; so ἡμέραι Soph. El. 607; ἐν καλῷ, sc. τόπῳ, am rechten, gelegenen, bequemen Orte, κεῖσϑαι τὴν Κέρκυραν ἐν καλῷ τοῦ Κορινϑιακοῦ κόλπου Xen. Hell. 6, 2, 9, ποῦ καϑίζωμ' ἐν καλῷ τῶν ῥητόρων ἵν' ἐξακούω Ar. Th. 292, Luc. Navig. 15; häufiger sc. χρόνῳ, zur rechten, gelegenen Zeit, νῦν γὰρ ἐν καλῷ φρονεῖν Soph. El. 376, ἐν καλῷ σ' ἔξω δόμων ηὕρηκα Eur. I. A. 1106, ἐν οὐ καλῷ μὲν ἐμνήσϑην ϑεῶν Or. 578; in Prosa, Plat. Rep. IX, 571 b; Xen. Hell. 4, 3, 5 u. sonst; ἐν καλῷ ἐδόκει ἡ μάχη ἔσεσϑαι Thuc. 5, 59, wo der Schol. ἐπὶ συμφέροντι erkl. So auch ἐς καλὸν σὺ εἶπας Soph. O. R. 78; εἰς καλὸν ἥκεις ὅπως συνδειπνήσῃς Plat. Conv. 174 e; im superl., ἥκετον εἰς κάλλιστον, zu sehr gelegener Zeit, Euthyd. 275 b; εἰς καλόν γε ὑμῖν συντετύχηκα Xen. Conv. 1, 4; ἥκεις An. 4, 7, 3; νῦν καλὸν κορέσαι στόμα, jetzt ists Zeit, Soph. Phil. 1140; νῠν ἐστιν εὔξασϑαι καλόν Ar. Par 278. – c) von innerer Beschaffenheit, sittlich schön, gut, trefflich; Hom. nur im neutr., οὐ καλὸν ὑπέρβιον εὐχετάασϑαι, es ist nicht schön, ziemt sich nicht, Il. 17, 19; καλόν τοι, es steht dir wohl an, 9, 615; οὐ γὰρ ἔμοιγε καλόν 21, 440; im plur., οὐ μὴν καλὰ χόλον τόνδ' ἔνϑεο ϑυμῷ, es ist nicht schön, daß du solchen Zorn hegst, 6, 326, s. nachher; ἐργμάτων ἀκτὶς καλῶν ἄσβεστος, schöner Thaten, Pind. I. 3, 60; τέϑνηκεν, οὗπερ τοῖς νέοις καλόν, wo es schön, ehrenvoll ist, Aesch. Spt. 1002; Ag. 1592; καλὸς γὰρ οὑμὸς βίοτος ὥςτε ϑαυμάσαι Soph. El. 385; οὔτ' ἐμοὶ τοῠτ' ἔστιν, οὔτε σοὶ καλόν, es ziemt nicht mir, Phil. 1288; καλόν μοι τοῠτο ποιούσῃ ϑανεῖν Ant. 72; κλέος Eur. Alc. 1225; ὄνειδος Med. 514; καλὸν αὐτῷ, es ist ehrenvoll für ihn, Thuc. 3, 94, u. A., bes. als neutr. – Von Plat. an von Menschen, bes. καλὸς κἀγαϑός, der wackere, ehrenwerthe Mann, durch Sokrates üblich gewordener Ausdruck, Ggstz ἄδικος καὶ πονηρός, Gorg. 470 e; ἅμα μὲν καλός, ἅμα δὲ ἀγαϑός Tim. 88 c; καλὸς τἄνδοϑεν Phaedr. 279 b; auch neutr., οὐδὲν καλὸν κἀγαϑὸν εἰδέναι Apol. 21 d; ἀγαϑὸν ἄνδρα καὶ καλὰ πράττοντα Xen. Cyr. 3, 1, 10; ἀσκηταὶ τῶν καλῶν κἀγαϑῶν ἔργων 1, 5, 9; Mem. 2, 1, 20. – Τὸ καλόν, das sittlich Gute, die Tugend, τὰ καλά, edle, gute, rühmliche Handlungen, Ggstz αἰσχρός. – Τὰ καλά von den Staatseinrichtungen der Lacedämonier, Xen. Lac. 3, 3 Hell. 5, 5, 9; so sagt ein Laced. ἔῤῥει τὰ καλά 1, 1, 23. – Adv. καλῶς, schön, in den verschiedenen Vdtgn; Hom. nur einmal, οὐδ' ἔτι καλῶς οἶκος ἐμὸς διόλωλε Od. 2, 63; gewöhnlich καλόν od. καλά, ὑμεῖς οὐκέτι καλὰ μεϑίετε ϑούριδος ἀλκῆς, auf unschöne, ungeziemende Weise, Il. 13, 116, vgl. Od. 15, 10. 17, 397; καλὰ μελπόμενος Pind. N. 1, 20, φρονεῖν καλῶς Aesch. Pers. 711, ϑανεῖν Ch. 350. καλῶς ἔχει τὰ πλεῖστα Spt. 781; καλῶς εὶδώς Soph. O. R. 317; καλῶς πράττειν, sich wohl befinden, Glück haben, Ant. 271 Tr. 57. 229 u. A.; καλῶς ζῆν ἢ καλῶς τεϑνηκέναι Ai. 474; καλῶς καὶ εὖ ἐπαίδευσεν Plat. Prot. 319 e; καλῶς καὶ εὖ πράττειν Charm. 172 a; vgl. über diese Vrbdg Lob. Paralip. p. 65; τί δήποτε ἅπαντ' εἶχε καλῶς τότε, καὶ νῦν οὐκ ὀρϑῶς; Dem. 3, 30, warum stand damals Alles gut? εἰ καλῶς σφισιν ἔχοι, wenn es ihnen gut, zuträglich sei, Thuc. 4, 117; καλῶς παράπλου κεῖται, günstig für die Fahrt, 1, 36, ἐν παράπλῳ 1, 44. – Allein: καλῶς, billigend, recht so, gut, Eur. Or. 1216 Ar. Ran. 888 Dem. 39, 14; πάνυ καλῶς, ganz wohl, schon gut, womit man höflich die Fortsetzung des Gesprächs ablehnt, Ar. Ran. 512; vgl. κάλλιστ' ἐπαινῶ 508. – Comparat. u. superl. καλλίων, κάλλιστος, in allen den Vrbdgn des Positivs; Hom. πολὺ καλλίονες καὶ μείζονες εἰςοράασϑαι Od. 10, 396; οὐ μήν οἱ τόγε κάλλιον οὐδέ τ' ἄμεινον Il. 24, 52; ὃς δὴ κάλλιστος γένετο ϑνητῶν ἀνϑρώπων 24, 233; κάλλιστον ἦμαρ εἰςιδεῖν ἐκ χείματος Aesch. Ag. 874; ἄνδρα δ' ὠφελεῖν κάλλιστος πόνων Soph. O. C. 315; κάλλιστον ϑέαμα Plat. Rep. III, 402 d; καλλίοσιν ὀνόμασι χρῆσϑαι Phil. 43 d; πάντων κάλλιστα, ganz vortrefflich, Soph. 227 c u. sonst; auch καλλιόνως, Legg. II, 660 d Theaet. 169 e; καλλιώτερον stand früher Thuc. 4, 118, findet sich sicher eest bei Sp., vgl. Lob. zu Phryn. p. 136; bei Psell. καλλιστότατος. – [Α ist bei Hom. u. den Epikern, wie den alten jambischen Dichtern lang, nur Hes. O. 63 Th. 585 kurz; bei Pind. u. den attischen Dichtern kurz; bei den epigrammatischen u. bukolischen Dichtern nach Versbedürfniß lang u. kurz, in der Thesis gew. kurz, vgl. Jacobs Anth. Pal. p. 761.] – In den Zusammensetzungen ist καλλι-die gewöhnliche Form, erst sehr Späte u. die Grammatiker haben καλο-, worin α immer kurz ist.
-
2 καλός
1 of actions, noble, honourable ἐσλῶν καλοῖς ἔργοις (Aristarchus: ἐσλὸν κακοῖς codd.) O. 2.97πολλοὶ δὲ μέμνανται, καλὸν εἴ τι ποναθῇ O. 6.11
φθόνον ἀμειβόμενον τὰ καλὰ ἔργα P. 7.19
ἀοιδαὶ καὶ λόγοι τὰ καλά σφιν ἔργ' ἐκόμισαν N. 6.30
ἔργοις δὲ καλοῖς ἔσοπτρον ἴσαμεν ἑμὶ σὺν τρόπῳ N. 7.14
διὰ πόντον βέβακεν ἐργμάτων ἀκτὶς καλῶν ἄσβεστος αἰεί I. 4.42
μυρίαι δ' ἔργων καλῶν τέτμανθ ἑκατόμπεδοι ἐν σχέρῳ κέλευθοι I. 6.22
ὁ δὲ καλόν τι πονήσαις Pae. 2.66
θνᾴσκει δὲ σιγαθὲν καλὸν ἔργον fr. 121. 4. σὺν δ' ἀνάγκᾳ πὰν καλόν fr. 122. 9. cf. ὁ δὲ καλόν τι νέον λαχών some new honour P. 8.88a of living things, handsomeἦν δ' ἐσορᾶν καλός O. 8.19
ὡραῖος ἐὼν καὶ καλὸς κάλλιστά τε ῥέξαις O. 9.94
( Ἁγησίδαμον)ἰδέᾳ τε καλὸν ὥρ ᾳ τε κεκραμένον O. 10.103
εἰ σοφός, εἰ καλός, εἴ τις ἀγλαὸς ἀνήρ O. 14.7
καλός τοι πίθων παρὰ παισὶν αἰεὶ καλός P. 2.72
—3.ἐξαίρετον γόνον ἰδὼν κάλλιστον ἀνδρῶν P. 4.123
ἐὼν καλὸς ἔρδων τ' ἐοικότα μορφᾷ N. 3.19
ὅστις ἐὼν καλὸς εἶχεν Ἀφροδίτας ὀπώραν I. 2.4
b of things. ἀλλ' οὐ καλὰ δένδρἐ ἔθαλλεν O. 3.23 δόλον αὐτῷ θέσαν Ζηνὸς παλάμαι, καλὸν πῆμα the effigy of Hera, embraced by Ixion P. 2.403 pro subs.,a s., work of beautyἀντὶ μόχθων παντοδαπῶν ἔπος εἰπόντ' ἀγαθὸν ξυνὸν ὀρθῶσαι καλόν I. 1.46
b pl.,I blessingsἁπάντων καλῶν ἄμμορος O. 1.84
ἀμφὶ καλῶν μοίρᾳ O. 8.86
ἴτω τεὸν χρέος, ὦ παῖ, νεώτατον καλῶν P. 8.33
οἰκείων παρέσφαλεν καλῶν θυμὸς ἄτολμος ἐών N. 11.31
πάντ' ἔχεις, εἴ σε τούτων μοῖῤ ἐφίκοιτο καλῶν I. 5.15
τίνι τῶν πάρος, ὦ μάκαιρα Θήβα, καλῶν ἐπιχωρίων μάλιστα θυμὸν τεὸν εὔφρανας; I. 7.2 τόσσαι καλῶν fr. 22. καλῶν μὲν ὦν μοῖράν τε τερπνῶν ἐς μέσον χρὴ παντὶ λαῷ δεικνύναι fr. 42. 3.II noble actions, achievementsκαλὰ ἔρξαις ἀοιδᾶς ἄτερ O. 10.91
δηρίομαι πολέσιν περὶ πλήθει καλῶν O. 13.45
ὅσαι τ' εἰσὶν ἐπιχωρίων καλῶν ἔσοδοι, τετόλμακε P. 5.116
κεῖνος αἰνεῖν καὶ τὸν ἐχθρὸν καλὰ ῥέζοντ' ἔννεπεν P. 9.96
θεόθεν ἐραίμαν καλῶν P. 11.50
τόλμαν τε καλῶν ἀρομένῳ σύνεσιν οὐκ ἀποβλάπτει φρενῶν ( courage for noble deeds: sc. Μοῖρα) N. 7.59III what is fine, good to hear, see.φάμενἀμφὶ δαιμόνων καλά O. 1.35
ἔχω καλά τε φράσαι O. 13.11
καλὰ μελπόμενος N. 1.20
τὰ καλὰ τρέψαντες ἔξω i. e. the fair side P. 3.83IV in wider sense, good, things nobleξένον καλῶν τε ἴδριν ἅμα καὶ δύναμιν κυριώτερον O. 1.104
στρατὸν μηδ' ἀπείρατον καλῶν O. 11.18
μὴ παρίει καλά P. 1.86
φαντὶ δ' ἔμμεν τοῦτ ἀνιαρότατον καλὰ γινώσκοντ ἀνάγκᾳ ἐκτὸς ἔχειν πόδα P. 4.288
ἥβαν γὰρ οὐκ ἄπειρον ὑπὸ χειᾷ καλῶν δάμασεν (fort. corruptum) I. 8.70 -
3 καλός
καλός, ή, όν, schön; (a) von dem in die Augen Fallenden, von der äußeren Gestalt, sowohl von Menschen u. Tieren, als von Sachen; oft verbunden καλός τε μέγας τε, bes. von Männern; καλός δέμας, schön an Gestalt; öfter von einzelnen Teilen des Körpers, von Kleidern, von Waffen, von anderen Geräten, von Gebäuden, Geschenken, Gegenden, wo es oft durch angenehm, reizend, lieblich wiedergegeben werden kann; ἐςορᾶν καλός, schön anzusehen; ἰδέᾳ καλός, schön von Ansehen; von Metallen: echt; τὸ καλόν, Schönheit, Zier, Schmuck; τὰ τοῦ βίου, die Genüsse, Reize, Annehmlichkeiten des Lebens; καλὰ πάσχειν, sich wohl befinden. Die Liebhaber schnitten den Namen der Geliebten mit dem Zusatz ὁ καλός, ἡ καλή in die Bäume ein od. schrieben ihn auf die Türen u. Fenster; (b) schön für einen besondern Zweck, tauglich, brauchbar; οἰωνοί, Glück bedeutende; beim Opfer der gew. Ausdruck τὰ ἱερά έστι καλά, die Opfer sind gut, fallen glücklich aus; τὸ δὲ τέλος καλὸν τῆς ἐξόδου, das Ende werde glücklich sein; ἐν καλῷ, sc. τόπῳ, am rechten, gelegenen, bequemen Orte; χρόνῳ, zur rechten, gelegenen Zeit; im superl., ἥκετον εἰς κάλλιστον, zu sehr gelegener Zeit; νῦν καλὸν κορέσαι στόμα, jetzt ists Zeit; (c) von innerer Beschaffenheit, sittlich schön, gut, trefflich; οὐ καλὸν ὑπέρβιον εὐχετάασϑαι, es ist nicht schön, ziemt sich nicht; καλόν τοι, es steht dir wohl an; οὐ μὴν καλὰ χόλον τόνδ' ἔνϑεο ϑυμῷ, es ist nicht schön, daß du solchen Zorn hegst; ἐργμάτων ἀκτὶς καλῶν ἄσβεστος, schöner Taten; τέϑνηκεν, οὗπερ τοῖς νέοις καλόν, wo es schön, ehrenvoll ist; οὔτ' ἐμοὶ τοῠτ' ἔστιν, οὔτε σοὶ καλόν, es ziemt nicht mir; καλὸν αὐτῷ, es ist ehrenvoll für ihn. Von Menschen, bes. καλὸς κἀγαϑός, der wackere, ehrenwerte Mann, durch Sokrates üblich gewordener Ausdruck. Τὸ καλόν, das sittlich Gute, die Tugend, τὰ καλά, edle, gute, rühmliche Handlungen. Τὰ καλά von den Staatseinrichtungen der Lacedämonier. Adv. καλῶς, schön; καλόν od. καλά, ὑμεῖς οὐκέτι καλὰ μεϑίετε ϑούριδος ἀλκῆς, auf unschöne, ungeziemende Weise; καλῶς πράττειν, sich wohl befinden, Glück haben; εἰ καλῶς σφισιν ἔχοι, wenn es ihnen gut, zuträglich sei; καλῶς παράπλου κεῖται, günstig für die Fahrt. Allein: καλῶς, billigend, recht so, gut; πάνυ καλῶς, ganz wohl, schon gut, womit man höflich die Fortsetzung des Gesprächs ablehnt. Comparat. u. superl. καλλίων, κάλλιστος; πάντων κάλλιστα, ganz vortrefflich -
4 καλός
καλός, ή, όν, [dialect] Aeol. [full] κάλος (v. infr.), α, ον, [dialect] Boeot. [full] καλϝός Schwyzer 538 (vi B. C.):—A beautiful, of outward form, freq. of persons,κάλλιστος ἀνὴρ ὑπὸ Ἴλιον ἦλθεν Il.2.673
: in Hom. usu. in the phraseκ. τε μέγας τε Il.21.108
, al.; μέγας καὶ κ. Od.9.513;καλή τε μεγάλη τε 13.289
, 15.418; καλὸς δέμας beautiful of form, 17.307;κ. ἰδέᾳ Pi.O.10
(11). 103;εἶδος κάλλιστος X.Cyr.1.2.1
;κ. τὸ σῶμα Id.Mem.2.6.30
;τὰς ὄψεις Theopomp.Hist.195
; Χορῷ καλή beauteous in the dance, Il. 16.180: c. inf.,καλλίονες καὶ μείζονες εἰσοράασθαι Od.10.396
; ἐσορᾶν κ. Pi.O.8.19: freq. of parts of the body, fair, shapely, κ. πρόσωπα, ὅμματα, παρήϊα, σφυρά, Il.19.285, 23.66, Od.19.208, Il.4.147;Χρώς 5.354
, al.; of clothes, εἵματα, φάρεα, Χιτών, Χλαῖνα, πέδιλα, Od.6.111, 24.277, Il.2.43, Od.10.365, 1.96; ; of arms and armour, κνημῖδες, ἀσπίς, σάκος, κόρυς, φάσγανα, ἔντεα, 3.331, 11.33, 22.314, 18.612, 15.713, Od.19.18; of buildings, manufactured articles, etc.,αὐλὴ κ. τε μεγάλη τε 14.7
; κ. δώματα, τεῖχος, πόλιες, 3.387, Il.21.447, 18.491; ἄμαξα, τράπεζα, θρόνος, 24.267, 11.629, Od.1.131; also τέμενος, ἀγρός, Il.12.314, Od.24.206; so after Hom.,Λύδιον κ. ἔργον Sapph.19
, etc.; ἐέρσα κ. ead.Supp.25.12.2 in [dialect] Att. added to a name in token of love or admiration, as Ἀρίσημος κ. IG12.921, etc.; ἐν τοῖσι τοίχοις ἔγραφ' Ἀθηναῖοι καλοί" Ar. Ach. 144, cf.V.98; Ἀλκιβιάδης ὁ καλός, Σαπφὼ ἡ καλή, Pl.Alc.1.113b, Phdr. 235c.c Καλοί, οἱ, divinities worshipped in childbirth, IG5(1).1445 (Messene, ii B. C.).3 τὸ καλόν beauty, Sapph.79, E.IA21 (anap.), etc.; τὰ καλά the proprieties or elegancies of life, Hdt.1.8, 207;ἁπάντων καλῶν ἄμμορος Pi.O.1.84
;αἱ τέχναι ἃς πηγάς φασι τῶν κ. εἶναι X.Cyr.7.2.13
.II with ref. to use, good, of fine quality,κ. λιμήν Od.6.263
; Βορέῃ ἀνέμῳ.. καλῷ fair, 14.253, 299; κ. ἀργύριον, opp. κίβδηλον, genuine silver, X.Mem.3.1.9; opp. ἀποτετριμμένον, good silver currency, PCair.Zen.21.33 (iii B. C.);ἐλαῖαι PHib. 1.49.12
(iii B. C.);γῆ Ev.Luc.8.15
;κ. οἶνος PFay.133.8
(iv A. D.);στρατόπεδον κάλλιστον Th.5.60
;ἀνταπεδώκατε πονηρὰ ἀντὶ καλῶν LXX Ge. 44.4
;κ. ἐς στρατιάν X.Cyr.3.3.6
; , Grg. 474d, etc.: c. inf.,λόφος κάλλιστος τρέχειν X.An.4.8.26
; ἐν καλῷ [ τόπῳ] in a good place, καθίζεσθαι, ὁρμεῖν, Ar.Th. 292, X.HG2.1.25; ἐν καλῷ μὲν τοῦ κόλπου καὶ τῶν πόλεων, ἐν κ. δὲ τοῦ τὴν Χώραν βλάπτειν, ib.6.2.9; ἐν καλῷ under favourable circumstances, Th.5.59.60; ἐν κ. (sc. Χρόνῳ ) in good time, in season, E.IA 1106; ἐν οὐ κ. Id.Or. 579; ἐν καλῷ [ ἐστι] c. inf., S.El. 384 (so καλόν ἐστι c. inf., Id.Ph. 1155 (lyr.), Ar. Pax 278, Th.8.2);ἐς καλόν S.OT78
, Pl.Men. 89e, Smp. 174e; τί γὰρ ἐμοὶ ζῆν καλόν; what is the good of life to me? Ph.2.594; καλῇ πίστει, = Lat.bona fide, PTeb.418.14 (iii A. D.).2 of sacrifices, auspicious, ; ;ἱερά Th.4.92
;τὸ τέλος κ. τῆς ἐξόδου X.An.5.2.9
;κ. τὰ ἱερὰ ἦν αὐτῷ Id.Cyr.3.2.3
: c. inf.,ἰέναι.. κ. ἡμῖν τὰ ἱερὰ ἦν Id.An.2.2.3
: Com., τὰ τῆς πυγῆς κ. (for τοῦ θεοῦ) Ar. Pax 868.III in a moral sense, beautiful, noble, honourable, in Hom. only in neut.,οὐ καλὸν ἔειπες Od.8.166
, cf. 17.381;μεῖζον κλέος.. καὶ κάλλιον 18.255
; freq. καλόν [ ἐστι] c. inf.,κ. τοι σὺν ἐμοὶ τὸν κήδειν ὅς κ' ἐμὲ κήδῃ Il.9.615
; οὐ γὰρ ἔμοιγε κ. (sc. ἄρχειν) 21.440;οὐ κ. ἀτέμβειν οὐδὲ δίκαιον Od.20.294
; so in Trag.,καλόν μοι τοῦτο ποιούσῃ θανεῖν S.Ant.72
, etc.;μάθετε καλὸν ποιεῖν LXXIs.1.17
: [comp] Comp.,οὐ μέν τοι τόδε κάλλιον οὐδὲ ἔοικε Od.7.159
, cf. Il.24.52; after Hom. freq. of actions, etc.,κάλων κἄσλων Sapph.Supp.2.4
(unless of persons here); κ. ἔργματα noble deeds, Pi.I.4(3).42, cf. S.Fr. 839, etc.; ἀναστροφὴ κ. 1 Ep.Pet.2.12: in pl., excellences,πλῆθος καλῶν Pi.O.13.45
; ; τὰ τοῦ παιδὸς κ. X.Smp.8.17.2 τὸ κ. moral beauty, virtue, honour, opp. τὸ αἰσχρόν, Id.Mem.1.1.16, cf. Pl.Smp. 183d, etc.;ὅττι καλόν, φίλον ἐστί, τὸ δ' οὐ καλὸν οὐ φίλον ἐστίν Thgn.17
, cf. E.Ba. 881 (lyr.), Pl. Ly. 216c;οὐ ταὐτὸν ἡγῇ σύ, ὡς ἔοικας, κ. τε καὶ ἀγαθὸν καὶ κακὸν καὶ αἰσχρόν Id.Grg. 474d
, cf. Smp. 201e; τοὐμὸν κ. E.Supp. 300.3 of persons, in early writers coupled with ἀγαθός, v. καλοκἀγαθός; laterκ. ποιμήν Ev.Jo.10.11
;κ. στρατιώτης
2 Ep.Tim.2.3
.IV in [dialect] Att. and Trag. freq. ironically, fine, specious, γέρας κ. A.Eu. 209;κ. γὰρ οὑμὸς βίοτος ὥστε θαυμάσαι S.El. 393
, cf. E.Ba. 652;κ. Χάρις D.9.65
;κ. ὕβριν ὑβρισμένοι Id.23.121
;καί σοι.. θωπεῦσαι καλόν S.OC 1003
;μετ' ὀνομάτων καλῶν Th.5.89
.B Degrees of [comp] Comp.: [comp] Comp. καλλίων, ον, Il.24.52, Od.10.396, etc.: neut. κάλιον [pron. full] [ᾰ] Alc.134: [comp] Sup. κάλλιστος, η, ον, Il.20.233, etc.; late καλλιώτερος or - ότερος, POxy.1672.6 (i A. D.), Sch.E. Tr. 966; alsoκαλώτερος Hdn.Epim.69
.C Adv.:—Poets freq. use neut. καλόν as Adv.,κ. ἀείδειν Il.18.570
, Od.1.155;καλά Il.6.326
; later τὸ κ. Theoc.3.3, 18, Call.Epigr.53, Herod.1.54.II regul. Adv. [full] καλῶς ([dialect] Dor. [full] καλώς Sophr.22), well, rightly,οὐδ' ἔτι κ. οἶκος ἐμὸς διόλωλε Od.2.64
; κ. ζῆν, τεθνηκέναι, etc., S.Aj. 479, etc.; κ. φρονεῖν to be in one's right mind, Id.Fr. 836;οὐ κ. ταρβεῖς Id.Tr. 457
; κ. ἀγωνιεῖσθαι fairly, on the merits of the case, Lys.13.88; Χρήματα δατῆθθαι κ. Leg.Gort.4.39;κ. εἰρημένα S.Fr. 576.6
;κάλλιον λέγεις Pl.Tht. 161b
;κάλλιστ' ἂν εἴποι S.OT 1172
: freq. in phrase καλῶς καὶ εὖ, καλῶς τε καὶ εὖ, Pl.Prt. 319e, Prm. 128b, etc.2 of good fortune, well, happily, κ. πράσσειν, = εὖ π., A.Pr. 979, S.Ant. 271;κ. καὶ εὖ πράττειν Pl.Chrm. 172a
; κ. ἔχειν to be well, A.Th. 799, etc.;κ. ἔχει σοι Ar.Ach. 946
, cf. S.El. 816; κ. ἔχει c. inf., 'tis well to.., X.Mem.3.11.1: c. gen., κ. ἔχειν τινός to be well off in respect to a thing, Hp.Superf.29;κ. παράπλου κεῖσθαι Th.1.36
;εἰ κ. σφίσιν ἔχοι Id.4.117
;οὔτε τοῖς θεοῖς ἔφη κ. ἔχειν, εἰ.. X.Mem.1.3.3
;καλλιόνως ἔχει Pl.Tht. 169e
, etc.;κάλλιστα ἕζει Id.Hp.Ma. 295b
.3 καλῶς, = πάνυ, thoroughly, altogether,τὸν κ. εὐδαίμονα A.Fr. 317
, = S. Fr. 934;κ. ἔξοιδα Id.OC 269
, cf. OT 1008;κ. ὑπὸ τοῦ πυρὸς διεφθάρθαι D.S.13.108
: [comp] Comp.,κάλλιον εἰδέναι Pl.Hp.Ma. 300d
; κάλλιον ἐοικέναι to be just like , Hp.Genit.8.5 κ. ποιῶν rightly, deservedly,κ. ποιῶν ἀπόλλυται Ar.Pl. 863
, cf. D.1.28, al., Aeschin.3.232; in requests, κ. ποιήσεις πριάμενος, etc., PPetr.3p.143 (iii B. C.), etc.; also c. inf.,κ. π. γράψαι BGU1203.7
(i B. C.), etc.6 in answers, to approve the words of the former speaker, well said! E.Or. 1216, D.39.15; also, to decline an offer courteously, no, thank you! Ar.Ra. 888;κ. ἔχει Antiph.165
, Men.Pk. 266; πάνυ κ. Ar.Ra. 512; ἀμέλει κ. ib. 532: [comp] Sup., κάλλιστ', ἐπαινῶ ib. 508;ἔχει κάλλιστα Theoc.15.3
.8 κ. ὁ ἱερεύς hurrah for the priest! SIG1109.14 (Athens, ii A. D.).9 repeated with the Adj.,καλὴ καλῶς Ar.Ach. 253
, Pax 1330, Ec. 730;καλὸς κάλλιστά τε ῥέξαις Pi.O.9.94
.10 [comp] Comp.καλλιόνως Pl.Tht.
l.c., Lg. 660d: [comp] Sup.καλλίστως PMag.Par.1.2443
,2465, Sch.E.Hec. 310.D for compds., v. καλλι-, καλο-.E Quantity: [pron. full] ᾱ in [dialect] Ep. and early Iamb. Poets (exc. h.Ven.29, Hes.Op.63, Th. 585): [pron. full] ᾰ in Lyr. (exc.κᾱλῶς B.12.206
) and Trag. (A. Fr. 314, S.Ph. 1381 are corrupt).--In Eleg., Epigr., and Bucol. Poets [pron. full] ᾰ or [pron. full] ᾱ (the latter usu. in thesi);τὰ μὴ κᾰλὰ κᾱλὰ πέφανται Theoc.6.19
, cf. Herod.7.115, Call.Jov.55.--In [comp] Comp., [pron. full] ῐ in Hom., [pron. full] ῑ in Trag. and later. -
5 καλός
Grammatical information: adj.Meaning: `beautiful, noble, good' (Il.); on the meaning Smothers Traditio 5 (1947) 1-57, also Kretschmer Glotta 22, 261.Other forms: Primary comp. καλλίων (Alc. ntr. κάλιον [s. below], El. καλιτερος [graphic?], rarely καλώτερος, καλλιώτερος), κάλλιστος; Dor. adv. (Alcm. 98) καλλά; cf. Wackernagel Unt. 87f.Dialectal forms: ep. Ion. κᾱλός, Boeot. καλϜοςCompounds: As 1. member rare (for καλλι-, εὑ-), e. g. καλό-φυλλος `with beautiful leaves' (Thphr.; after μακρό-, λειό-φυλλος etc.); as 2. member e. g. ἀπειρό-καλος `not knowing what is beautiful' (Pl.; from τὸ καλόν). Note esp. καλοκἀγαθία (orators, X.), univerbating abstract of καλὸς κ(αὶ) ἀγαθός (IA.; see Berlage Mnemos. 60, 20ff.)Derivatives: καλότης `beauty' (Chrysipp. Stoic. 3, 60). - With geminate: 1. κάλλος n. `beauty' (Il.), as 2. member e. g. in περι-καλλής `very beautiful' (Il., bahuvrihi); from there κάλλιμος `beautiful' (Od., h. Hom.; after κύδιμος, s. Arbenz Die Adj. auf - ιμος 10ff.), καλλύνω `give beauty, make beautiful, sweep' (S., Pl., Arist.) with καλλυντής `sweeper' (pap. IIa), κάλλυντρον `broom', also name of a shrub (Arist.), κάλλυνθρον `duster' (LXX, pap.), καλλυντήρια n. pl. name of a purification feast (Phot., EM), καλλύσματα pl. `dust' (Keos). Fom κάλλος further καλλονή `id.' (cf. ἡδονή), καλλοσύνη `id.' (E.). - 2. compar. καλλίων, κάλλιστος (Il.); from there καλλιόομαι `be made more beautiful' (LXX), καλλιστεύω, - ομαι `be the most beautiful' (Ion.) with καλλιστεῖον, καλλίστευμα `sacrifice of the most beautiful, price of beauty, price of honour' (S., E., inscr.). - 3. καλλι- as 1. member (Il.); e. g. καλλι-γύναικ-α, - ος, -ι `with beutiful women' (cf. Sommer Nominalkomp. 62), also in PN, from where short names like Καλλίας etc.Origin: XX [etym. unknown]Etymology: From Att. κᾰλός and Ion. κᾱλός, both from καλϜός (see Sommer Nominalkomp. 59 n. 3), deviate the noun κάλλος, the compar. forms καλλίων, κάλλιστος and the 1. member καλλι- through the gemination. An explanation is still wanting. The for κάλλος (and καλλίων, κάλλιστος, cf. Benveniste Origines 84; analogical καλλι- ?) proposed basis *κάλ-νος or *κάλ-ι̯ος (hardly to Skt. kalya-, s. below) do not inspire confidence, as κάλλος seems a Greek innovation; cf. Chantraine Formation 416f. The assumpion of an expressive gemination (Chantraine) is possible, but is only an emergency solution. For καλλι- too there is no good explanation. Beside καλ-Ϝός with old u̯o-suffix one would expect as 1. member καλι- (retained in κάλιον [Alc.]?), which Wackernagel KZ 61, 191ff. (= Kl. Schr. 1, 352ff.) finds back in Skt. kaly-ā́ṇa- `beautiful' (prop. `with beautiful arms, λευκώλενος'?; cf. on ὠλένη); rejected by Mayrhofer Wb. s. kalyaḥ1). After Schwyzer 447 n. 6 καλλ- would come from antevocalic *καλι̯-, from where καλλι- and as backformation κάλλος etc. Diff. Risch par. 62a: - λλ- from a comparative *κάλλων \< *καλι̯ων, from where κάλλιστος etc.? Similarly Seiler Steigerungsformen 68ff.: a comp. ntr. *κάλλον \< *κάλι̯ον was considered as positive and resulted in κάλλιον, καλλίων (from where κάλλιστος etc.). - The only non-Greek comparison is Skt. kalyā́ṇa-, with ep. class. kalya- `robust, prepared'. The Germanic words, ONo. hǫldr and OHG helid `warrior, Held' must be kept separated.Page in Frisk: 1,766-767Greek-English etymological dictionary (Ελληνικά-Αγγλικά ετυμολογική λεξικό) > καλός
-
6 καλός
καλός, ή, όν прекрасный; добротный, хороший (ant. αἰσχρός) -
7 καλός
καλόςbeautiful: masc nom sg -
8 κάλος
-
9 κᾶλός
A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > κᾶλός
-
10 κάλος
A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > κάλος
-
11 καλός
καλός, ή, όν (Hom.+; pert. to meeting high standards or expectations of appearance, kind, or quality) superl. κάλλιστος, η, ον (Diod S 5, 13, 1; JosAs 14:17 cod. A; ApcSed 11:4 p. 134, 14 Ja. καλλίστατε; Jos., Ant. 16, 142; Just., D. 20, 3; Tat. 28, 1).① pert. to being attractive in outward appearance, beautiful, handsome, fine in outward appearance λίθοι κ. beautiful stones Lk 21:5. Of pers. (Lucian, Tim. 16, Dial. Mort. 1, 3) Hv 3, 13, 1; Hs 9, 3, 1.② pert. to being in accordance at a high level w. the purpose of someth. or someone, good, useful.ⓐ of things τόπον καλὸν ἀνακεχωρηκότα a beautiful remote place Hv 3, 1, 3; in the phys. sense free from defects, fine, precious opp. σαπρός (PLond II, 356, 4ff p. 252 [I A.D.]; TestJob 7:5 ἄρτον [opp. κεκαιμένον]) of fish Mt 13:48; superl. τὰ κάλλιστα the especially good ones vs. 48 D. Of a tree and its fruit 12:33; Lk 6:43. Opp. πονηρός of fruits Mt 7:17ff. Otherw. of fruits (Menand., Mon. 303 Mei. [402 J.] καρπός) 3:10; Lk 3:9; Hs 2, 4. ἀμπελῶνες m 10, 1, 5. τράγοι B 7:6, 10. γῆ good soil Mt 13:8, 23; Mk 4:8, 20; Lk 8:15. σπέρμα Mt 13:24, 27, 37f. οἶνος J 2:10ab; Hm 12, 5, 3. μαργαρῖται fine pearls Mt 13:45. Subst. (Epict. 1, 12, 12 καλόν τι ἐλευθερία ἐστί) καλὸν τὸ ἅλας salt is a good thing Mk 9:50; Lk 14:34. ἔργον something useful Hs 5, 2, 7.—Superl. of Polycarp’s writings συγγράμματα κάλλιστα most excellent writings EpilMosq 2.ⓑ of moral quality (opp. αἰσχρός IAndrosIsis, Kyme 32) good, noble, praiseworthy, contributing to salvation etc. ἔργον καλόν, ἔργα καλά (Hippocr., Ep. 27, 30; Athen. 1, 15 p. 8f ἐν τοῖς καλοῖς ἔργοις; SibOr 3, 220) Mt 5:16; 26:10; Mk 14:6; J 10:32f; 1 Ti 5:10, 25; 6:18; Tit 2:7, 14; 3:8ab, 14; Hb 10:24; 1 Pt 2:12; 2 Pt 1:10 v.l.; 2 Cl 12:4. λόγια τοῦ θεοῦ 2 Cl 13:3. καλόν: ἐν καλῷ Gal 4:18b; cp. Pol 6:3. (Opp. κακόν) διάκρισις καλοῦ τε καὶ κακοῦ Hb 5:14 (Sext. Emp., Pyrrh. 3, 168 διάκρισις τῶν τε καλῶν κ. κακῶν). (τὸ) κ. (opp. κακ.) ποιεῖν (2 Ch 14:1; 31:20) Ro 7:21; 2 Cor 13:7. Without the contrast w. κακ. Gal 6:9; Js 4:17; 1 Cl 8:4 (Is 1:17); Dg 4:3. κατεργάζεσθαι Ro 7:18. ἐργάζεσθαι B 21:2. καλὰ προνοεῖσθαι ἐνώπιόν τινος (Pr 3:4) Ro 12:17; sim. 2 Cor 8:21.—ἀναστροφή (cp. 2 Macc 6:23) Js 3:13; 1 Pt 2:12. συνείδησις Hb 13:18 (cp. PRein 52, 5 οὐ καλῷ συνειδότι χρώμενοι); φόβος 1 Cl 21:8; νουθέτησις 56:2; νηστεία Hs 5, 3, 5; μαρτυρία κ. a good reputation 1 Ti 3:7. ἐν καρδίᾳ καλῇ κ. ἀγαθῇ in a noble and good heart Lk 8:15 (w. ἀγ., as freq. in Gr-Rom. wr. to characterize exceptional citizens [s. καλοκἀγαθία], also Jos., Ant. 4, 67; 10, 188 al.; Just., A II, 2, 7 al.). Of the law morally unobjectionable (Maximus Tyr. 20, 9a) Ro 7:16; cp. 1 Ti 1:8. ἐντολαί Hm 12, 3, 4; Hs 6, 1, 1f. οὐ καλὸν τὸ καύχημα ὑμῶν 1 Cor 5:6. τοῦτο καλὸν καὶ ἀπόδεκτον ἐνώπιον τ. θεοῦ 1 Ti 2:3; 5:4 v.l.; cp. 1 Cl 7:3; 21:1; 60:2; 61:2; Pol 6:1 (Pr 3:4). πολυτέλεια καλὴ καὶ ἱλαρά Hs 1, 10. λειτουργία 5, 3, 8. Superl.: of martyrs ὑπόδειγμα κάλλιστον finest example 1 Cl 6:1.ⓒ in any respect unobjectionable, blameless, excellent.α. of pers. κύριος B 7:1; cp. 19:11 (καλό of God: Celsus 4, 14). μαθητής IPol 2:1. ἱερεῖς IPhld 9:1. διάκονος Χριστοῦ Ἰ. 1 Ti 4:6a. οἰκονόμος 1 Pt 4:10. στρατιώτης Χρ. Ἰ. 2 Ti 2:3. ποιμήν J 10:11ab, 14. ἀνταποδότης D 4:7.β. of things μέτρον good, full measure Lk 6:38. θεμέλιος 1 Ti 6:19. βαθμός 3:13. ἔργον someth. helpful, beneficial 3:1. διδασκαλία 4:6b. παραθήκη 2 Ti 1:14. ὁμολογία 1 Ti 6:12b, 13. ἀγών 6:12a; 2 Ti 4:7. στρατεία 1 Ti 1:18. κτίσμα (3 Macc 5:11) 4:4. πλάσμα B 6:12. σκεῦος 21:8. βάπτισμα ApcPt Rainer 4. καλὸν θεοῦ ῥῆμα (cp. Josh 21:45; 23:15; Zech 1:13) Hb 6:5. τὸ καλὸν ὄνομα τὸ ἐπικληθὲν ἐφʼ ὑμᾶς Js 2:7 (in a Pompeian graffito [Dssm., LO 237; LAE 277] a lover speaks of the καλὸν ὄνομα of his beloved). οὐδὲν φαινόμενον καλόν (ἐστιν) IRo 3:3. πάντα ὁμοῦ κ. ἐστιν IPhld 9:2. τὸ καλόν what passes the test 1 Th 5:21.ⓓ The term καλόν (ἐστιν) in the gener. sense it is good qualifies items that fit under one of the preceding clasifications (Pr 17:26.—כָּלָן=καλόν loanw. in rabb.).α. it is pleasant, desirable, advantageous (Jos., Bell. 4, 163) Mt 17:4; 18:8f; Mk 9:5; Lk 9:33.—1 Cor 7:26a.β. it is morally good, pleasing to God, contributing to salvation 1 Cor 7:1 (cp. Gen 2:18), 8, 26b; Hb 13:9.—οὐ καλόν Mt 15:26; Mk 7:27.γ. καλόν ἐστιν αὐτῷ μᾶλλον it is better for him Mk 9:42; cp. 1 Cor 9:15. καλόν (σοί) ἐστιν … ἤ it is a(n) (greater) advantage (for you) …, than (cp. Jon 4:3; ApcEsdr 1:6 p. 24, 13) Mt 18:8f; Mk 9:43, 45, 47 (s. B-D-F §190, 2). καλὸν ἦν αὐτῷ it would have been better for him Mt 26:24; Mk 14:21 v.l. (B-D-F §358, 1; 360, 1). Without copula Mk 14:21; 1 Cl 51:3; IRo 6:1; 2 Cl 16:4.—That which is good or better is added in the inf., which forms the subject of καλόν ἐστιν (Appian, Bell. Civ. 3, 13 §46 καλὸν εἴη τινὶ θνῄσκειν; Polyaenus 8, 9, 2; Jos., Bell. 1, 650; 4, 163) Mt 15:26; 18:8f; Mk 7:27; Gal 4:18a; Hm 6, 2, 9; also the articular inf. (Menand., Monost. 283; 291 [396; 410 J.] καλὸν τὸ θνῄσκειν al.). κ. τὸ μὴ φαγεῖν κρέα Ro 14:21; 1 Cor 7:26b; IEph 15:1; IRo 2:2; Pol 5:3; MPol 11:1; w. acc. and inf. ἡμᾶς ὧδε εἶναι Mt 17:4; Mk 9:5; Lk 9:33; cp. Mk 9:43, 45, 47; B 21:1; with εἰ (ApcSed 4:2) Mt 26:24 (1Cl 46:8); Mk 9:42; 14:21; with ἐάν 1 Cor 7:8. S. B-D-F §409, 3; KBeyer, Semitische Syntax im NT ’62, 76–78.—B. 1176; 1191. DELG. M-M. EDNT. TW. Sv. -
12 καλός
η, ό[ν] 11) хороший (в раэн. знач);καλ εργάτης (μαθητής, άνθρωπος) — хороший рабочий (ученик, человек);
καλό φόρεμα — хорошее, красивое платье;
καλός πίνακας — хорошая картина;
καλός καιρός — хорошая погода;
καλός άνεμος — сильный ветер;
καλή φήμη — добрая слава, доброе имя;
καλό φάρμακο — эффективное средство (о лекарстве);
2) (в пожеланиях):ώρα καλή! — а) в добрый час!, счастливого пути!; — б) ирон. скатертью дорога;
καλό ταξίδι! — счастливого путешествия, счастливого пути!;
καλή αντάμωση — до свидания;
§ καλό μούτρο — негодяй;
άνθρωποι καλής θέλησης — люди доброй воли;
είμαι ( — или βρίσκομαι) στίς καλές μου — быть в хорошем настроении, в хорошем расположении духа;
βλέπω με καλό μάτι — хорошо, благожелательно относиться;
του τα είπα ( — или έψαλα) από την καλή — я ему сказал об этом напрямик;
καλό και τούτο — этого ещё не хватало;
μιά και καλή — раз навсегда;
καλέ! — послушай, дружище! (в обращении);
καλ κι' αυτός! ирон. — ну и хорош!;
καλή ώρα σαν... — ну прямо как... (в сравнениях);
ο καλός καλο δεν έχει — погов, хорошим людям часто не везёт;
2.1) (о, η):ο καλός μου — любимый мой;
η καλή μου — любимая моя;
2) (η) лицевая сторона (одежды, ткани) -
13 καλος
I.3(эп., кроме Hes., тж. ᾱ; compar. καλλίων - эп. ῐ, атт. ῑ; superl. κάλλιστος)1) красивый, прекрасный, прелестный, изящный(πρόσωπα, ὄμματα, ζώνη, εἵματα, ἀνήρ Hom.; γυνή Plat.; ὅ τοῦ κόκκυγος νεοττός Arst.; Ἀθῆναι Plut.; λίθοι καὴ ἀναθήματα NT.)
κ. δέμας Hom., κ. ἰδέᾳ Pind. или κ. εἶδος Xen., тж. κ. εἰσοράασθαι Hom. и κ. εἰσορᾶν Pind. — красивый на вид2) прекрасный, благородный, славный(ἔπη Soph.; πράξεις Arst.; καρδία καλέ καὴ ἀγαθή NT.)
Σαπφὼ ἥ καλή Plat. — славная Сапфо;κ. κἀγαθός Xen., Plat. etc. — благороднейший, добродетельный (τὰ καλὰ κἀγαθὰ ἔργα Xen., Plat.):οἱ καλοὴ κἀγαθοί Arst. (ср. лат. boni viri) — лучшие люди (в государстве), цвет общества;καλέν συνείδησιν ἔχειν NT. — обладать чистой совестью;ὅ ποιμέν ὅ κ. NT. — добрый пастырь3) благоприятный, попутный(ἄνεμος Hom.)
4) благоприятный, предвещающий добро(οἰωνοι Eur.; τὰ ἱερά Xen.)
5) благополучный, счастливый, удачный(πλοῦς Soph.; τὸ τέλος τῆς ἐξόδου Xen.)
6) чистый, настоящий(ἀργύριον Xen.)
7) превосходный, отличный(βίοτος Soph.; στράτευμα Xen.; γέρας Aesch.; δένδρον NT.)
καλοὴ ὀφθαλμοί Plat. — хорошо видящие глаза;ἥ καλέ γῆ NT. — плодородная земля8) годный, удобный, выгодныйὁ λόφος κάλλιστος τρέχειν Xen. — возвышенность, весьма удобная для состязаний в беге;
σῶμα καλὸν πρὸς δρόμον Plat. — тело, хорошо приспособленное к бегу - см. тж. καλόνII. -
14 καλός
{прил., 102}1. внеш. вид: красивый, прекрасный, прелестный.Синонимы: 791 ( ἀστεῖος), 5611 ( ὡραῖος); 791 ( ἀστεῖος) обычно подчеркивает изящность, изысканность, элегантность и утонченность; 2570 ( καλός) обычно подчеркивает гармоничную полноту и законченность, стройность, пропорциональность и соразмерность; 5611 букв. обозн. „цветущий”.2. внеш. кач.: добрый, хороший, благополучный, благоприятный, благодетельный;3. внеш. кач.: добрый, благой, добродетельный.Синонимы: 18 ( ἀγαθός) (говоря о нравственной доброте, 18 ( ἀγαθός) обычно обозн. доброе по своим результатам, а 2570 ( καλός) обычно обозн. доброе в абсолютном смысле, доброту, очевидную для других). Антонимы: 2556 ( κακός), а тж. 4190 ( πονηρός).Ссылки: Мф. 3:10; 5:16; 7:17-19; 12:33; 13:8, 23, 24, 27, 37, 38, 45, 48; 15:26; 17:4; 18:8, 9; 26:10, 24; Мк. 4:8, 20; 7:27; 9:5, 42, 43, 45, 47, 50; 14:6, 21; Лк. 3:9; 6:38, 43; 8:15; 9:33; 14:34; 21:5; Ин. 2:10; 10:11, 14, 32, 33; Деян. 27:8; Рим. 7:16, 18, 21; 12:17; 14:21; 1Кор. 5:6; 7:1, 8, 26; 9:15; 2Кор. 8:21; 13:7; Гал. 4:18; 6:9; 1Фес. 5:21; 1Тим. 1:8, 18; 2:3; 3:1, 7, 13; 4:4, 6; 5:4, 10, 25; 6:12, 13, 18, 19; 2Тим. 1:14; 2:3; 4:7; Тит. 2:7, 14; 3:8, 14; Евр. 5:14; 6:5; 10:24; 13:9, 18; Иак. 2:7; 3:13; 4:17; 1Пет. 2:12; 4:10. LXX: 2896 ( בוֹט), 3303 (הפֶָי).*▲ ключ.сл.Греческо-русский лексикон Нового Завета с номерами Стронга и греческой Симфонией > καλός
-
15 καλός
{прил., 102}1. внеш. вид: красивый, прекрасный, прелестный.Синонимы: 791 ( ἀστεῖος), 5611 ( ὡραῖος); 791 ( ἀστεῖος) обычно подчеркивает изящность, изысканность, элегантность и утонченность; 2570 ( καλός) обычно подчеркивает гармоничную полноту и законченность, стройность, пропорциональность и соразмерность; 5611 букв. обозн. „цветущий”.2. внеш. кач.: добрый, хороший, благополучный, благоприятный, благодетельный;3. внеш. кач.: добрый, благой, добродетельный.Синонимы: 18 ( ἀγαθός) (говоря о нравственной доброте, 18 ( ἀγαθός) обычно обозн. доброе по своим результатам, а 2570 ( καλός) обычно обозн. доброе в абсолютном смысле, доброту, очевидную для других). Антонимы: 2556 ( κακός), а тж. 4190 ( πονηρός).Ссылки: Мф. 3:10; 5:16; 7:17-19; 12:33; 13:8, 23, 24, 27, 37, 38, 45, 48; 15:26; 17:4; 18:8, 9; 26:10, 24; Мк. 4:8, 20; 7:27; 9:5, 42, 43, 45, 47, 50; 14:6, 21; Лк. 3:9; 6:38, 43; 8:15; 9:33; 14:34; 21:5; Ин. 2:10; 10:11, 14, 32, 33; Деян. 27:8; Рим. 7:16, 18, 21; 12:17; 14:21; 1Кор. 5:6; 7:1, 8, 26; 9:15; 2Кор. 8:21; 13:7; Гал. 4:18; 6:9; 1Фес. 5:21; 1Тим. 1:8, 18; 2:3; 3:1, 7, 13; 4:4, 6; 5:4, 10, 25; 6:12, 13, 18, 19; 2Тим. 1:14; 2:3; 4:7; Тит. 2:7, 14; 3:8, 14; Евр. 5:14; 6:5; 10:24; 13:9, 18; Иак. 2:7; 3:13; 4:17; 1Пет. 2:12; 4:10. LXX: 2896 ( בוֹט), 3303 (הפֶָי).*▲ ключ.сл.Греческо-русский лексикон Нового Завета с номерами Стронга и греческой Симфонией > καλός
-
16 καλός
1. внеш. вид. красивый, прекрасный, прелестный; 2. внеш. кач. добрый, хороший, благополучный, благоприятный, благодетельный; 3. внеш. кач. добрый, благой, добродетельный; син. ἀγαθός (говоря о нравственной доброте, ἀγαθός обычно обозн. доброе по своим результатам, а καλός обычно обозн.: доброе в абсолютном смысле, доброту очевидную для других); син. ἀστεῖος, ὡραῖος; ἀστεῖος обычно подчеркивает изящность, изысканность, элегантность и утонченность; с καλός обычно подчеркивает гармоничную полноту и законченность, стройность, пропорциональность и соразмерность; с букв. обозн. "цветущий"; ант. κακός, а также πονηρός; LXX: (טוֹב), (יָפֶה).Ελληνικά-Ρωσικά λεξικό στα κείμενα της Καινής Διαθήκης (Греческо-русский словарь к текстам Нового Завета) > καλός
-
17 καλὸς
хорошийхорош καλόςΕλληνικά-Ρωσικά λεξικό στα κείμενα της Καινής Διαθήκης (Греческо-русский словарь к текстам Нового Завета) > καλὸς
-
18 καλός
хорошийхорош καλὸςΕλληνικά-Ρωσικά λεξικό στα κείμενα της Καινής Διαθήκης (Греческо-русский словарь к текстам Нового Завета) > καλός
-
19 κάλος
ο см. κάλλος II -
20 κάλος
κάλωςreefing rope: masc nom sg (epic ionic)
См. также в других словарях:
καλός — beautiful masc nom sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
καλός — Ονομασία δύο οικισμών. 1. Ημιορεινός οικισμός (υψόμ. 410 μ., 101 κάτ.) στην πρώην επαρχία Τεμένους του νομού Ηρακλείου. Βρίσκεται στο δυτικό τμήμα του νομού, 27 χλμ. ΝΔ της πόλης του Ηρακλείου. Υπάγεται διοικητικά στον δήμο Τεμένους. 2.… … Dictionary of Greek
κάλος — Ονομασία δύο οικισμών. 1. Ημιορεινός οικισμός (υψόμ. 410 μ., 101 κάτ.) στην πρώην επαρχία Τεμένους του νομού Ηρακλείου. Βρίσκεται στο δυτικό τμήμα του νομού, 27 χλμ. ΝΔ της πόλης του Ηρακλείου. Υπάγεται διοικητικά στον δήμο Τεμένους. 2.… … Dictionary of Greek
καλός — ή, ό επίρρ. ά 1. ωραίος, όμορφος: Πήρε καλή γυναίκα. 2. αγαθός στην ψυχή, ενάρετος: Οι καλοί άνθρωποι ταλαιπωρούνται στον κόσμο αυτό. 3. αίσιος, ευχάριστος: Σου εύχομαι καλό ταξίδι. 1. το ουδ., καλό ως ουσ. έχει πολλές σημασίες: α. το αγαθό, τα… … Νέο ερμηνευτικό λεξικό της νεοελληνικής γλώσσας (Новый толковании словарь современного греческого)
Καλὸς κἀγαθός — Kalos kagathos Kalos kagathos (en grec ancien : καλὸς κἀγαθός) est une expression idiomatique utilisée dans la littérature grecque antique. Cette locution est la forme abrégée (il s agit d une crase) de kalos kai agathos (καλὸς καὶ ἀγαθός),… … Wikipédia en Français
Καλός Αγρός — Sp Kalòs Ãgras Ap Καλός Αγρός/Kalos Agros L ŠR Graikija … Pasaulio vietovardžiai. Internetinė duomenų bazė
κάλος — ο (λ. λατ.) 1. τύλος: Υπάρχουν φάρμακα για τους κάλους. 2. φρ., τον πάτησα στον κάλο, τον έθιξα στο πιο αδύνατό του σημείο … Νέο ερμηνευτικό λεξικό της νεοελληνικής γλώσσας (Новый толковании словарь современного греческого)
κάλος — κάλως reefing rope masc nom sg (epic ionic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Καλός Αγρός — Μεγάλος πεδινός οικισμός (υψόμ. 70 μ., 1.216 κάτ.) του νομού Δράμας. Βρίσκεται στο νότιο τμήμα του νομού, 9 χλμ. ΝΔ της πόλης της Δράμας. Υπάγεται διοικητικά στον δήμο Δράμας … Dictionary of Greek
Καλός Λάκκος — Ονομασία δύο οικισμών. 1. Ακατοίκητος ορεινός οικισμός (υψόμ. 620 μ.) στην πρώην επαρχία Σητείας του νομού Λασιθίου. Βρίσκεται στο νοτιοανατολικό τμήμα του νομού. Υπάγεται διοικητικά στον δήμο Λεύκης. 2. Ακατοίκητος ημιορεινός οικισμός (υψόμ. 470 … Dictionary of Greek
καλά — καλός beautiful neut nom/voc/acc pl καλά̱ , καλός beautiful fem nom/voc/acc dual καλά̱ , καλός beautiful fem nom/voc sg (doric aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)